AJÁNDÉK STRESSZ-OLDÓ
Van úgy, hogy nem tudunk egy megértő barátot, egy szakembert, vagy akármilyen segítséget leakasztani a szögről. Mégis szükségünk lenne valamire…
Gyakran az események aludni sem hagynak. Hajnal háromkor, amikor álmatlanul forgolódsz az ágyban, és száguldanak a gondolataid, a gyomrod görcsben, a szived a torkodban, mégsem csöröghetsz rá a kedvenc pszichológusodra, ha egyáltalán van ilyened.
Ilyenkor jól jön, ha van valami, amivel meg tudod nyugtatni magad; és az nem valami ártalmas valami, hanem valami, amit bárhol, bármikor “elő tudsz kapni” az ismerettáradból.
AJÁNDÉK STRESSZ-OLDÓ TECHNIKÁK
I. Ez a gyakorlat arra az elvre és gyakorlatra épül, hogy hogyan tanul az elménk.
Attól, hogy nem tudjuk megérinteni, megfogni; nem látjuk, nem halljuk amit a testünk odabenn tesz, egyáltalán nem “lila köd”, amolyan “megfoghatatlan bla-bla”.
Nagyon is anyagi természetű, fizikával, kémiával, nagyítókkal jól érzékelhető folyamatokról beszélünk.
Minden egyes mozdulat, bit új információ hatására új kapcsolatok tömege épül fel az agyban, ami további folyamatokat indít be a testben. Vegyi folyamatok indulnak, esetleg állnak meg, idegpályák, anyag épül, vagy bomlik.
Ha sokat gyakorolunk valamit, akkor egy idő után már nem kell gondolkodjunk a dolgokon, mert a test végül teljesen automatán teszi “helyettünk”. Megerősítve vegyi, fizikai folyamatokkal, utakkal, sejtekkel, sóvárgásokkal, függőségekkel…Amikből bőven gyűjtünk, építünk, gyakorlunk.
Ezek egy része jó, más része… hát nem annyira.
Amikor a zebránál már automatikusan megállunk, ha közelgő járművet érzékelünk;
amikor nem kell egy reggeli fogmosás minden mozdulatát nap mint nap újra, meg újra, meg újra, meg újra… kitalálni, az jó.
Amikor azonban, pl stresszelni tanítjuk meg a testünket, amit ugyanúgy begyakorlunk, mint a fogmosást, az nem annyira szuper.
Ha jó, ha nem, mégis sok mindent begyakorlunk, ami nem épít bennünket.
Az jó, ha felismerjük a veszély helyzeteket, az azonban nem jó, ha ebből szokást gyártunk, és mesterfokra fejlesztjük az aggódást!
Ezt magamnak is mondom.
Mert sajnos én is belecsúsztam ebbe a csapdába.
Amikor a covid hajcihő elindult, akkor elszabadult a szörny. Ennek megfelelően elkezdett a fejemre nőni, és pánikrohamokká fajult.
Pánikkal keltem, pánikkal feküdtem, napközben jó néhány pánik rohammal fűszerezve…
Kezdett tarthatatlanná válni a helyzet. Nyilvánvaló lett, hogy valamit tennem kell.
Választhattam: vagy orvos, és tabletta, vagy valahogy visszaveszem az irányítást, és megállítom, visszafordítani a folyamatot. Az orvos opció nem ment sehova, maradt végszükség esetére.
De előbb elkezdtem keresgélni, és így akadtam rá erre a hihetetlenül egyszerű, ám annál hatásosabb gyakorlatra. Számomra életmentőnek bizonyult.
Vissza az elejére: Hogyan tanul az elme?
Ez kétfélekeppen történik.
1.) Meglepetés/sokk hatására
2.) Gyakorlással.
Ebben a kis gyakorlatban mind a kettőt használom.
- lépés, fel kell ismerjem, hogy elindult, belekerültem egy ilyen aggódás rohamba, (stressz helyzetbe).
- El kell határozzam, hogy változtatok, hogy megállítom. Hogy rajtam múlik.
- Ekkor kiadok egy erőteljes parancsot magamnak: “STOPP!” Ez az ami egy villanásnyi időre sokk-ként/meglepetésként hat, és kizökkent az aggódásból.
- Ezt a pillanatot használom arra, hogy az újabb utasítást/parancsot kiadjam: “VÁLTOZZ!”, esetleg “változz meg!”
- Megfejelem azzal, hogy egy képet hozok létre, ami kellemes. Így sikerült elodázzam az aggódó folyamatok visszatérését.
- Noha, ez a technika azonnal enyhülést hozott, azért el kellett teljen egy néhány hónap, amíg sikerült stabilizálni az állapotomat. És a pánik rohamok ritkultak, elmúltak.
Kísérletezz, hogy milyen kifejezés működik neked a legjobban.
Amikor elkezdtem, éreztem, hogy ez az eljárás segíthet, de az az igazság, hogy több kifejezéssel is próbálkoztam, mire megtaláltam azokat a kifejezéseket, amik megbízhatóan hozták az eredményeket.
Ezért azt tanácsolom, hogy ha elsőre nem 100%-os az eredmény, ne add fel, és próbálgass más szavakat, amik jobb eredményt hoznak.
II. Gyakorlat: Légző gyakorlat
Ezt a gyakorlatot stressz helyzetekben szoktam használni, de nem kifejezetten pánik esetén.
Ennek a gyakorlatnak az a lényege, hogy lassabban lélegzem.
Közben egyik kezem, vagy másik kezem, vagy mindkét kezem a szívemre teszem, vagy a közelébe, ahol jól esik.
Ezzel létrehozok egy kapcsolatot az agy és a szív között. És ez az a kapcsolat, amire itt szükségünk van. Mert, amikor az agy és a szív összehangoltan működik, akkor csodákra vagyunk képesek.
A közelmúlt felfedezése, hogy a szívnek külön agya van. Bármilyen hihetetlen! A szív agya saját emlékezettel is rendelkezik. Ez kb 40.000 teljesen speciális, csak a szívre jellemző idegsejt.
Erre példa, hogy, akik szívátültetésen estek keresztül, azoknál gyakran tapasztalható, hogy annak az embernek a tulajdonságait kezdik mutatni, akitől a szívet kapták. Olyan szokásokat vesznek fel, amik a donor szokásai voltak. Arról nincs tudomásom, hogy ez a jelenség más szervekkel is előfordulna. Csak a szív esetében.
Egy másik kísérletben azt vizsgálták, hogy hogyan érzékelnek a kísérleti alanyok.
A kísérletben részt vevőket felszerelték érzékelőkkel, mind a fejükre, mind a szívük körül érzékelőket helyeztek el.
Ezek után képeket vetítettek a számukra. Azt tapasztalták, hogy kivétel nélkül minden esetben a szív reakciója megelőzte az agy reakcióját. Tehát, az alanyok a szívükkel hamarább látták, érzékelték a képeket, minthogy aggyal, szemmel láthatták volna!
Ezt a jelenséget azzal is magyarázzák, hogy mivel a szívből csak egy van, egységben gondolkozik, érzékel. Az agyunk ezzel szemben a két féltekénknek köszönhetően “duálisan” működik.
Úgy tűnik, hogy azok az információk, amiket a szívünkkel érzékelünk, azok megbízhatóbbak, mint amit az agyunkkal. “Nem agyalunk rajtuk…”
Ebből pedig az következik, hogy ezt a gyakorlatot nemcsak önmagunk megnyugtatására használhatjuk, hanem információ kérésre is.
Ha kellőképp sikerül megnyugtatni magunkat, és ráhangolódunk ennek a két szervnek a közös, harmonikus együttműködésére, akkor képesek vagyunk információt lekérni, és meg is kapni a választ.
Mit NE csinálj?
Természetesen, amikor közlekedsz, akkor NE csukd be a szemed! Azért mondtam az elején, hogy optimális esetben legyen csukva a szemed. Miközben gyalogolsz tudsz nyitott szemmel is a légzésedre is figyelni, meg a közlekedésedre is. Csukott szemmel…
Mikor NE csináld?
Ha járművet vezetsz!
Vagy, ha valamilyen balesetveszélyes géppel dolgozol!